12. fejezet

A rendőrségen ülve idegesen doboltam a lábammal. Mi van, ha felhívják a szüleimet? Mérgesek lennének rám, de nem jönnének el, hisz mindig túl elfoglaltak. Csalódottan keresztülfutattam kezemet a hajamon.

"Avery Jefferson?" A női rendőrtiszt kidugta a fejét a saroknál lévő falnál, és a két legjobb szóval tisztelt meg, "Szabadon távozhat."

Zavaros tekintettel és összeráncolt szemöldökkel néztem fel rá az ölemből.

A tiszt felsóhajtott, "Egy jóképű, fiatal fiú kifizette az óvadékod." Felém sétált és levette a bilincset. Kezem végre újra szabad volt és érezhettem.

Megráztam a fejem. Az óvadék több száz dollár, és persze, hogy Harrynek kell megmenteni.. Megint.

Kikísért a bejárati ajtó fele, és valóban, ott ült Harry a fapadon. Kezeit szájára rakta, és lábával úgy dobolt, mint egy őrült.

"Még egy kérdés mielőtt elmennék," Fordultam a rendőrnő felé, "Ez bele fog kerülni a papírjaimba?"

Tekintete Harry és köztem járt.

"Ő elintézte ezt neked." Megfordult és visszaült a monitor elé.

Lassan bólintottam, forrva a dühtől.

"Gyerünk." Köszörülte meg torkát, majd megragadta karom és a kocsija felé húzott.

"Mi a franc!" Kiabáltam mikor bezáródott mögöttünk az ajtó.

Harry elővette a kocsikulcsát, és megnyomva azt kinyitotta. "Mi az?"

Beletúrtam a hajamba. "Mennyit fizettél?"

"Nem illik ilyet kérdezni az emberektől, Avery Grace." Gúnyolódott.

Meglöktem mielőtt visszaszóltam, "Honnan tudod a középsőnevem?"

Harry elfordította a fejét és nevetett. "Láttam bent néhány aktát."

"Harry," Témát váltottam.

"Mennyit fizettél?"

Szemei összeszűkültek. "Ha elmondom befogod végre?"

Bólintottam.

"Ötszázat." mondta, beszállva a vezető ülésre.

Gyomromban csomók keletkeztek.

"Feltudtam volna hívni az anyukámat, vagy valami, Harry. Nem kellett volna ezt tenned." Ráztam a fejem.

Harry úgy nézett rám, mint valami hülyére, mielőtt megszólalt. "Oké, először is, Avery." Kiabált, "Mindenki tudja, hogy nem tudnál túlélni egy napot a börtönben, másodszor, holtbiztos, hogy nem engedhetsz meg ilyesmit a tökéletes kis papírjaidon."

Leesett az állam. " Ne merj velem így beszélni."

Harry hátratolatott és elhagytuk a parkolót.

"Ne mond meg, hogy mi a szaromat mondjak. Kibaszottul azt mondok amit akarok!" Köpte felém a szavakat, közben gyorsítva a sebességen.

"Állítsd meg az autót." Parancsoltam, komor hangon.

Harry az útról rám vezette tekintetét pár másodpercre, összezavarodott arccal. "Mi? Nem."

Csalódottan felsóhajtottam. "Harry, mondom állj meg."

Félreállva leparkolta az autót, és ujjaival a bőrkormányon dobolt. "Megálltam."

"A hátralévő utat megtudom tenni gyalog is."

Harry megragadta a kezem visszatartva az autóban.

"Azt mondják ma esni fog. Nem sétálsz." Harry hangja halkabb volt, és az érződő feszültség is csökkenni kezdett köztünk.

Gondolkodtam néhány másodpercig, mielőtt arra jutottam, jobb, ha ő visz haza.

"A pénzről pedig, mivel én vittelek bele ebbe a zűrzavarba, valahogy ki is kellett, hogy szedjelek." Harry ráfordult az útra, vissza a kampusz felé.

"Egyébként," Beharaptam az ajkam, vitatva, hogy elkellene-e mondanom neki az igazat, "Zoe volt az, aki belerángatott ebbe az egészbe.."

Harry későn kapcsolt. "Mi?"

Bólintottam. "Ellökött én pedig bevertem a fejem a betonba.."

Harry rácsapott a kormánykerékre, eléggé megijesztve engem. "Istenem! Az a ribanc!"

Hátradőltem a székben, túlságosan félve ahhoz, hogy beszéljek.

"Nem is kedvelem őt igazából. Egy finnyás kölyök. Csak egy olyan lányt akarok, aki nem elkényeztetett, jól tanul és egyedülálló személyisége van. De mindig olyan hárpiát fogok ki, aki csak pénzt akar tőlem és szexet." Nekinyomta homlokát a kormánynak, mikor megálltunk a stoptáblánál.

Még mindig csak ott ültem. "Hol van most?"

"Ki tudja." Morogta Harry. "Viszont nem akarom, hogy újra a szemem elé kerüljön."

Folytatta a vezetést egészen a közösségi házukhoz. Összezavart amikor leparkolta az Audit.

"Mit csinálunk?" Kérdeztem, kiszállva az anyós felöli oldalról.

"Maradj itt ma estére." Ragaszkodott hozzá Harry, elővéve telefonját és feloldva azt.

"Miért?" Kíváncsiskodtam.

"Mert a dékán biztonságiakat rendelt a kollégium köré. Valami parti van egy szobába. Sarah most mondta." Harry kinyitotta a bejárati ajtót és beléptünk a sötét házba. Szabad kezével felkapcsolta a villanyt, a jobbat pedig hátamra téve vezetett fel az emeletre.

Ahogy a szobájához sétáltunk elhaladtunk néhány srác mellett. Épp lefeküdni, vagy néhányan még zuhanyozni készültek. Kényelmetlenül éreztem magam, hisz tudtam, én vagyok az egyetlen lány a házban. Ez nem szabályellenes?

"Bezárom majd az ajtót." Szakította félbe gondolataimat Harry.

Lassan bólintottam, és leültem az óriási ágyának szélére. Szobájában a sötét színek uralkodtak, falai barnák, egyneműje pedig fekete volt. A másik oldalon egy könyvespolc foglalt helyet.

"Nincs nálam ruha vagy ilyesmi." Emlékeztettem őt.

"A szekrényemből tudsz kivenni egy pulóvert." mondta, és eltűnt a saját fürdőjében.

Bólintottam, majd odasétáltam a szekrényéhez. Kinyitva ajtaját, levettem a fogasról egy NYU felsőt.

Megfordultam, hogy megbizonyosodjak arról, Harry nem néz. Levettem Toms cipőim, lehúztam magamról a farmert és fejemen áthúztam a pólót. Gyorsan felvettem a nagy, túlméretezett kapucnis pulcsiját, és kihúztam alóla a hajam. Mikor megfordultam Harry a fürdőszoba ajtónak dőlt, szájában egy fogkefével, és önelégült vigyorral az arcán.

"Nem is tudtam, hogy így áll a csipke." Harry keresztbetett kézzel állt, egyikkel a fogkeféjét fogva.

Túl kínos lett volna erre válaszolnom, így inkább témát váltottam." Hol fogok aludni?"

Harry úgy nézett körül a szobájában, mint valami idióta."Hát, nem tudom.. Talán az ágyamban?"

Megforgattam a szemeim."Nem, az nem fog megtörténni."

Harry vigyorgott, mielőtt megszólalt, "Ne aggódj, majd alszok a szőnyegen."

Lehúztam Harry takaróját és leterítettem neki. Drága kölni és eper illatot árasztott. Elég furcsa egy kombináció.

Hallottam, hogy Harry kivesz valamit a szekrényéből, majd leoltotta a villanyt. Befeküdtem a nagy ágyának egyik oldalára, és a plafont kezdtem bámulni.

Éreztem, ahogy szemeim már csukódnak, mikor Harry befeküdt az ágy másik oldalára.

Gondoltam arra, hogy rászólok, de már túl fáradt voltam egy vitatkozáshoz. Elvégre is, ez az ő ágya. Ha benne akar aludni, megteheti…

++