6. fejezet

Megsimogattam a hátát, "Hey, Bella?"

Felnyögött miközben felém fordult, és egyik kezét az arcomra rakta.

"Bella!" Elvettem kezét és rátört a röhögő görcs.

"Avery?" összemosódtak szavai.

"Igen, Avery vagyok." Felsegítettem az ágyból és kivezettem a folyosóra.

"Mi történt az arcoddal?" nevetett, "Három szemed van!"

Úgy tettem mintha vele együtt nevetnék, miközben beszálltunk a liftbe és a zuhanyzó felé sétáltunk.

"Bella meg kell fürödnöd." mondtam.

"Rendben." nyafogott miközben megpróbálta lerángatni és áthúzni fején a felsőjét.

"Whoa!" Kiáltottam és odaléptem hozzá, hogy segítsen neki, mielőtt még jobban belegabalyodik. "menj be a zuhanyzóba és vedd le ott, a ruhákat meg add ki nekem a függöny felett."

Beimbolygott a zuhanyzóba és onnan dobálta ki ruháit. Pár pillanattal később a víz halk folyását lehetett hallani.

Leültem a padra és vártam.

Amikor a víz elállt Bella egy törülközővel teste körül lépett ki a függöny mögül.

Odaadtam neki a váltóruháját és hátrébb ment átöltözni.

Amint ezzel végzett megmosta fogát és lemosta elkenődött sminkjét.

Hogy őszinte legyek fogalmam sincs miért segítettem Bellának mindazok után amit ma este mondott nekem. De a barátom és nem fogom hagyni neki, hogy éjjel részegen járkáljon a kampusz körül.

Miután végzett visszasegítettem a szobánkba, ledőlt és egyből álomba merült. Haja még csurom vizesen terült el párnáján, de legalább letisztította magát és biztonságban visszaért.

Visszaakartam én is aludni, de amikor ránéztem az órára tudtam, hogy ez már nem fog megvalósulni.

6:38

Jobb ha hagyom Bellát pihenni ezért inkább elmegyek a közeli Starbucksba. Felvettem egy leggingset, felülre pulóvert, lábaimra pedig felhúztam UGG csizmám és kisétáltam a kampuszról.

Amikor beléptem egyből kikértem a kávémat és a sarokban lévő szimpatikus kis asztalhoz ültem.
Kivettem laptopomat a táskámból majd elkezdtem írni a házidolgozatom, még mielőtt kifutnék vele az időből. Ceruzám végét rágtam nagy kutatásaim közepette. 
Felnéztem gépemről a kasszánál sorban álló, és a körülöttem az asztaloknál ülő emberekre terelődött 

figyelmem.

Volt egy pár akik teát iszogattak mellé muffint ettek, és egy lány aki csendben könyvet olvasott. Szemeim visszavezettem laptopomra és folytattam, amikor hirtelen megláttam Harryt a velem szembeni sarokban ülni, kávéjával és laptopjával asztalom, amint egy angol könyvet olvas.

Kétszer is meg kellett néznem, hogy ez tényleg Ő lenne-e. 
Fekete melegítőalsót, fekete pólót és szintén olyan színű szemüveget viselt. 
Soha nem képzeltem volna, hogy szemüveges, és azt végképp nem, hogy ő éppen a leckéit írná.
Túl sokáig bámulhattam, mert hirtelen megdörzsölte halántékát és felnézett könyvéből.
Szemei még innen messziről is élénken zöld volt. Arcát látva meglepődött, hogy itt lát. 

Tekintetem gyorsan visszavezettem a gépemre és idegesen kortyolgattam kávémba.

Bepötyögtem néhány mondatot, mielőtt hallottam, hogy valaki leül az asztal másik oldalán lévő üresen álló székre.

Harry.

"Nem is tudtam, hogy szemüveges vagy,"csattantam rá, nem felnézve a képernyőről.

"Senki sem tudja és úgy tervezem ez így is marad." mondta miközben levette szemüvegét arcától.

Mélyen azt szerettem volna, ha magán hagyja. Elérte, hogy nagyon szexi legyen benne.

Szóval, te most azt mondod, hogy rábaszok ha elmondom valakinek?"

"Alapjában, igen." csattant rám.

"Figyelj, én nem akarok veled csinálni semmit többé. Kérlek, csak hagyj egyedül."

Összevonta szemöldökét, kezeit az asztalon pihentette miközben közelebb hajolt arcomhoz.

"Nem hiszem, hogy ez menni fog. A te barátnőd nagyon hasonlít rám és a barátaimra." kacsintott rám.

Hátradőltem és keresztbefontam karomat a mellkasom előtt. "Az én barátom az elmúlt héten kétszer itta le magát te és a bulijaid miatt.

Harry nevetett, "És ez most az én hibám, ugye?"

Összeszűkített szemekkel néztem rá és megpróbáltam témát váltani, "Miért vagy még itt?"

Visszanézett az asztalára, "Házifeladat."

Nem tudtam rá mit reagálni ezért felnevettem, "Komolyan?"

"Igen." mondta és próbált megtartani a kemény arckifejezését.

"Wow."

"Wow mi?"

"Te megcsináltad a házidat."

"Ez normális dolog, tervezek egy sikeres életet."

"Hogy lesz sikeres, ha mindig bulizol?"

Hátrahajtotta a fejét és felsóhajtott, "Fogd be a szád és hagyj a kibaszott kérdéseiddel. Mindig csak kérdezősködsz."

Éreztem, ahogy állkapcsom megfeszül. Kedvesen viselkedik, közben pedig egy barom.

"Rendben. Ha nem tudsz elviselni kelj fel, ez az én asztalom." csattantam rá.

Felkelt székéből, s közben visszavette szemüvegét.

Nem számít mennyire vonzó, a személyisége borzalmas.

Megpróbáltam figyelmen kívül hagyni Harryt a további időre. Nem tehetek róla, de azt vettem észre egész végig alatt őt bámultam. 

Amikor végeztem az esszém megírásával, Harry visszarakta laptopját a táskájába szemüvegével együtt, és elkezdett írni valakinek a telefonján.

Fekete Iphone telefonját nyomkodta egész végig miközben a képernyőre vigyorgott.

Néhány perccel később egy magas barna hajú lány jött be a kávézóba, az aki tegnap este is Harryvel volt. Szoknyát és szűk haspólót viselt. Harry felállt az asztaltól és egy nagyon hosszú csókkal köszöntötte.

Ekkora egy csaló lenne Ő?

Tudja az a lány, hogy ő szemüveges? Tudja, hogy ő éppen a háziját csinálta? Tud egyáltalán valamit Róla?

Titkolta ezeket a dolgokat, mert menő akart lenni.

Az egyetlen mód manapság a népszerűséghez az, ha szörnyű jegyeket kapsz, ostoba vagy, füvezel, alkoholizálsz és szexelsz. Nem érdekel téged a tanulás és oktatásod, sem a jövőd.

De mélyen, legbelül tudtam, Harry más. Okos volt és intelligens, de ő ezt elrejtette azért, hogy népszerű maradhasson.